Medvehagyma

Medvehagyma

Allium ursinum

Népies neve: sásihagyma.

A növény szerves kénvegyületeket (alkilcisztein-szulfoxidokat) tartalmaz.

A liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozik. Erdőkben, ligetekben nagy telepeket alkot. A fokhagyma illatára és ízére emlékeztető 30-40 cm magas évelő növény. Április-május környékén virágzik. A hagyma hosszúkás-tojásdad alakú.
Leveleit tavasszal szedjük és frissen használjuk fel, mert szárítva gyógyhatása gyengül. Hagymáját ősszel gyűjtjük be. Nyersen feldarabolva vajas kenyérre szórva, vagy salátákhoz keverve is fogyaszthatjuk. Leveseket, burgonyás ételek fűszere.

Kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású, a szédülést, fejfájást enyhíti, a magas vérnyomást csökkenti, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizeletürítést, vértisztító hatású.

Fokozza az étvágyat és az emésztőrendszer működését. Vérnyomáscsökkentő és vérzsír csökkentő hatása ismert, C-vitamin tartalmának köszönhetően pedig javítja a szervezet ellenálló-képességét.

A népi orvoslás a medvehagymát termesztett társához hasonlóan felső légúti megbetegedések megelőzésére és a kialakult hurut súlyosságának csökkentésére, továbbá bélfertőtlenítő, emésztést javító tulajdonsága miatt egyes emésztési panaszok kezelésére alkalmazza.

Tudományos megfigyelések szerint vérnyomáscsökkentő hatású, lassítja a koleszterin lerakódások kialakulását az érfalban, javítja a végtagok keringését.

Laboratóriumi körülmények között a fokhagyma és a medvehagyma a vérszérum koleszterin szintjét csökkentették az alkalmazott hagymaadagok, a kéntartalmú tioszulfinátok, ajoének és ditiinek mennyiségétől függően a koleszterin szintézis befolyásolása révén. Szerves oldószerekkel képzett hagymakivonatok a koleszterinszintézist jelentős mértékben (akár 40%-ban) mérsékelték. A hagyma rendszeres fogyasztása a koleszterinszint csökkentésének és így számos szív-érrendszeri megbetegedés megelőzésének természetes gyógymódja.
Enyhe vérlemezke- (trombocita-) összecsapódást gátló aktivitással is rendelkezik.

Véralvadásgátló szerekkel történő szedése nem javasolt, mert a vérzés létrejöttének kockázata fokozódhat. A megnövekedett vérzéshajlam miatt nem szabad hagymát enni műtétek előtt, és csak orvosi felügyelet mellett megengedett véralvadásgátlót, nem-szteroid gyulladáscsökkentőt szedő betegek számára a rendszeres hagymafogyasztás.

Népi megfigyelés, hogy a hagyma bőrön történő külsődleges használata (borogatásként, lemosásként) jótékony hatású egyes gombás fertőzések kezelésében. Érzékeny bőrű egyének esetében azonban fokozott óvatosság szükséges, mivel az alkalmazása során bőrgyulladás jelentkezhet bőrkiütés, bőrpír formájában. Ilyen esetben használata felfüggesztendő. Érdemes először csak kis területre felvinni és csak akkor alkalmazni kiterjedten, ha nem alakul ki hatására kellemetlen bőrreakció.

Bár humán klinikai eredmények nem támasztják alá a hagyma vércukorszintet és inzulin termelődést befolyásoló hatását, ennek ellenére cukorbetegek esetében ajánlott hagymakivonatot tartalmazó készítmények szedése esetén a vércukorszint rendszeres ellenőrzése.

A medvehagyma sokrétű felhasználhatósága – nyersen, ételekbe

Leginkább frissen és nyersen fejti ki hatását. Kúraszerűen minden nap lehet fogyasztani, s minden ételbe belekerülhet, amihez amúgy petrezselymet vagy snidlinget használunk. Belekeverhetjük vajkrémbe és túrókrémbe . Összeturmixolva olívaolajjal kiváló pesto, ami tésztákhoz, krumplis ételekhez, sült húsok mellé illik. Kellemes alkotóeleme lehet a zöldséges salátáknak. Főzhetünk belőle krémlevest, beledolgozhatjuk grízgaluskába, nokedlitésztába, felhasználhatjuk töltelékekbe.

Medvehagyma tea

Egy evőkanálnyi apróra vágott medvehagymalevelet kell leforrázni 2,5 dl vízzel.

Tartósításának többféle módja ismert, általában szárítani szokták alacsony hőmérsékleten vagy olívaolajban, pálinkában eltenni.

Boros kivonata pedig gyógyszerként őrzi meg értékeit, akárcsak a közismert fokhagyma tinktúra. Keringésjavító hatása tizenkétszer erősebb, mint a fokhagymáé és nincs kellemetlen szaga.